menu in

Kard és koszorú - Ezer év katonai jelképeiből

Kard és koszorú
Ezer év katonai jelképeiből

A kiállítás a millennium alkalmából 2000. november 16-án nyílt meg. A kiállított tárgyak segítségével megismer¬hetjük a Magyarországon és a magyarság által használt katonai jelképeket, jelképrend¬szereket és azok változásait a honfoglaláskortól egészen nap¬jainkig. Miért is érdemes megnézni a kiállítást? Tallózzunk a látnivalók színes forgatagában!

A honfoglalás korából származó tarsolylemezek, övveretek mellett láthatjuk az őseink által használt reflexíjat, amelynek pusztító nyílzáporától egész Európa rettegett. A lovagkor regényes világát különböző kétélű, egyenes pengéjű kardok, sisakok idézik fel: mellettük sem mehetünk el csodálat nélkül. Érdemes rápillantani a teljes testet fedő gótikus vértezetre, s elgondolkodni azon, hogy ebben – esetenként fürgén – mozogni, harcolni kellett.

Továbbsétálva a XV. század viseletébe öltözött könnyűfegyverzetű, lovon ülő huszár ötlik szemünkbe: a keleti eredetű, ívelt szablya és a jellegzetes csúcsos, ún. rákfarkas sisak. Kideríthetjük, mi a különbség a kard a pallos és a szablya között? Elgondolkozhatunk azon, hogy a huszáröltözet jellegzetes darabjai (a tarsoly, a szablya, csákó), akárcsak a fegyvernem használata a 18-19. századra egész Európában, sőt az egész világon elterjedtté vált: Oroszországtól az amerikai polgárháborúig minden hadsereg kötelékében feltűntek a huszárok.

A kitüntetéseken, jelvényeken a katonai reprezentáció, mint az állami-uralkodói reprezentáció leképeződése éppúgy nyomon követhető, mint a viseleti kiegészítőkön, az okiratokon, díszkiadású könyveken, a mindennapi élet használati tárgyain: csákórózsán, kardbojton, a fegyverek pengéjén, a vagy egy táncrenden, csészén, fafaragványon. Jelképpé emelkedhetnek a különböző fegyvertípusok: az ágyúcsövek, a pisztolyok, sőt robbanószerkezetek is; nemkülönben a sisak, a trombita, a dob, a vadászkalap, a havasi gyopár, a babér- vagy tölgykoszorú, vagy a halálfej.

Kalandozásunk során érdemes egy pillantást vetni az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc idejéből származó, trónfosztás után készült zászlóra, amelyen a magyar korona helyén – a véráldozattal járó küzdelemre utalva – a kiállítás címét adó kard és koszorú díszeleg. Érzékelhetjük, miként változott a zászló díszítése az évszázadok folyamán. Súlyos, ezüst- és aranyszállal gazdagon hímzett XVIII. századi példányai láttán a készítésére fordított időmennyiség is elgondolkodtató… A csapatzászló az alakulatot önmagában is jelképezi. Különleges szerepe miatt – a katona a zászlóra (is) esküszik, csatában el nem vesztheti, azzal temetik – különleges tiszteletben és őrzésben részesül. A kiállításon enteriőrként egy zászlóavatási szertartást láthatunk: a zászlóanya ekkor kötötte fel az általa készített szalagot a zászló mellé.

A „boldog békeidők” nyugodt évtizedei, a kibontakozó tömegtermelés a jelképek széles körben való elterjedésére is módot adott: a színes nyomatokba, amelyek az egy-egy fegyvernemtől leszerelt katonát jelenítették meg, csak bele kellett ragasztani az illető katona fényképét, és máris személyes jelleget öltött az ábrázolás. A képeslapok, újságok, kiadványok elterjedése hasonlóan hatott az ezredjelvények, hadi jelképek közismertté válására.

Az első világháború és a forradalmak okozta sokk után a területének harmadát vesztett, nemzetközileg elszigetelt ország saját történelmébe kapaszkodott, s a „dicső múlt” szimbolikájából merített erőt. Nem véletlen, hogy a nemzeti érzést búsongó kuruccal, nyilazó ősmagyarral, török ellen küzdő vitéz harcossal jelképezték, s az ősi magyar jelképek közt feltűnt a turulmadár.

Végezetül a második világháború utáni egyenruha- és zászlóváltozásokat követhetjük nyomon: a szovjet példától, az internacionalista jelképrendszertől indulva eljutunk a rendszerváltást követő honvédségi arculatváltásig: a folyami flottilla matróza és a Magyar Honvédség lobogója búcsúztatja a látogatót, amelyen a turul, a kard, a koszorú, a nemzeti színek és a „Hazáért” felirat látható, amely az ezer év katonai jelképeinek és harcainak emlékét őrzi.

A kiállítás megtekinthető a Múzeum földszintjén
2000. november 16-tól

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály