A Honvédség Háza 1948-ban kezdte meg működését: filmvetítéseket, hangversenyeket, irodalmi rendezvényeket, szórakoztató esteket szerveztek a honvédség állományának és családtagjainak. A kulturális tevékenységhez a képzőművészet is csatlakozott, 1952-ben megalakításra került a Magyar Néphadsereg Képzőművészeti Stúdiója. A Stúdió fő célkitűzései között szerepelt a katonafestészet megteremtése és a szocialista tartalmú képzőművészet kialakítása és propagálása. Tagjai a kor neves képzőművészei voltak: Bánhidi Andor, Bükkösi Gábor, Csekei Zoltán, Domokos Imre, Gyimesi Lajos, Imre István, Kiss Kovács Gyula, Kurucz D. István, Legéndi József, Szentgyörgyi Kornél és Vincze Lajos. A hazafias és honvédelmi nevelés részeként a képzőművészeti kiállításokat vándoroltatták és több vidéki helyszínen is bemutatták.
A Stúdió 1957-től három fővel – Bükkösi Gábor, Gyimesei Lajos és Legéndi József –működött tovább.
A Honvédelmi Minisztérium, valamint a Magyar Képzőművészek Szövetsége 1974–1988 között rendszeresen meghirdetett hazafias honvédelmi témájú képzőművészeti pályázatokat. A pályázatok céljai között szerepelt, hogy elősegítse színvonalas festmények létrehozását, amelyek valósághűen és sokrétűen ábrázolják a hadseregnek a haza védelmében és építésében betöltött helyét, szerepét, a katonák mindennapi életét, társadalmi, politikai kulturális tevékenységét és kapcsolatait. A képek méretét is meghatározták, legalább 60×80 cm és legfeljebb 2,5 m2 lehetett. A Minisztérium konzultációval, témajavaslatokkal és csapatlátogatások szervezésével segítette a művészek inspirálódását. A beérkezett művek zsűrizését és a díjak odaítélését szakmai bizottság végezte. A pályázatok nagy érdeklődést váltottak ki a művészvilágban, a kiválogatott művekből kiállításokat szerveztek. Az 1977-ben kiírt felhívásra 209 műalkotás érkezett be, a kiállítást pedig a Hadtörténeti Múzeum termeiben rendezték meg. A festmények a Magyar Néphadsereg legmodernebb fegyvereit és harcászati eszközeit ábrázolták, az ábrázolásokon a politikai szándéknak megfelelően egy ütőképes hadsereg tűnt fel. A Honvédelmi Minisztérium a kulturális intézményei részére vásárolt az alkotásokból, amelyek az 1990-es évek elejéig díszítették a laktanyák, irodák, közösségi helyiségek tereit.
A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége ösztöndíjpályázatot hirdetett az 1980-as évek közepétől azoknak a képzőművészeknek, akik vállalták a szocialista haza védelmét, a hazát, a békét fegyveresen védelmező katonának a művészi ábrázolását, a katonai szolgálatnak, a néphadsereg életének művészi kifejezését. A pályázatra főiskolai végzettségű grafikus és festő pályázhatott. Az ösztöndíj három évre szólt, ez idő alatt a pályázatot elnyert művésznek lehetősége volt a helyszínen tanulmányozni a katonaélet körülményeit, megtekinthette a hadgyakorlatokat és bemutatókat.
Az ügyes kezű sorkatonák az alakulatoknál szakköri tevékenység keretében alkothattak, illetve részt vehettek az évente megrendezett művészeti alkotótáborokban.