![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/70544200_1477390559.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/35669000_1477390561.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/29668300_1477390562.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/74385900_1477390553.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/30522300_1477390573.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/87823400_1477390602.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/75346600_1477390603.jpg)
![](https://m.militaria.hu/uploads/medialibrarycontent/20263400_1477390604.jpg)
A visszaemlékezések, történeti kiadványok, sokszor csak a december 4-i nőtüntetés leírásában emlékeznek meg a nők szerepéről a forradalomban. Holott a nők is csatlakoztak a forradalomhoz, sebesülteket ápoltak, röpcédulát gyártottak, konyhán segítettek, nemegyszer részesei voltak a harcoknak és a forradalom leverésének következményei is ugyanúgy befolyásolták életüket. Kiállításunk az „56 könnycsepp” - Női sorsok az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban és a megtorlás éveiben 28 hölgynek az életútján keresztül mutatja be, hogyan is hatottak a nők az 1956-os forradalomra és hogyan hatott a forradalom az ő életükre.
A rövid életrajzokból kiderül, hogy a bemutatott hölgyek egy része, hasonló családi körülmények közül jött. Több gyerekes munkás- vagy parasztcsaládból származott, apa nélkül vagy fiatalon meghalt anyával, nevelőszülőknél vagy menhelyen nevelkedett, segédmunkásként vagy takarítóként dolgozott. A forradalomhoz baráti társaságokkal együtt vagy véletlenül a helyszínen járva csatlakoztak.
Az asszonyok közül néhányan a rendszerváltás után részt vettek a Történelmi Igazságtétel Bizottság vagy a POFOSZ munkájában, segítettek a többieknek kárpótlási ügyekben. A többség betegen, rokkantnyugdíjasan vagy nagyon kevés nyugdíjból él, s talán csak a közvetlen környezetük ismeri életük történetét. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum ezért tűzte ki céljául, hogy az asszonyi sorsokra hívja fel a figyelmet, a forradalom harcosaira és ápolóira, a férjeikhez hű feleségekre, az apjukat elveszítő gyerekekre.