Korábbi bejegyzésünkben láthattuk, hogyan foglalta el helyét a költő és hadvezér Zrínyi Miklós a horvát-magyar lokális és nemzeti emlékezetben a 19-20. század fordulóján és mi módon jelent meg a magyar katonaeszme egyik sarkalatos alakjaként a második világháború idején.
A háború utáni időszakban a kommunista rendszer narratívája is kiemelt jelentőséget tulajdonított Zrínyi személyének, mint az önálló magyar hadsereg felállításának szorgalmazója, illetve a török kiűzésének egyik kulcsfigurája, aki Béccsel szemben is fellépett. Ennek az emlékezetpolitikának jeleként is nevezték át 1955. március 15-én az öt évvel korábban létrehozott Honvéd Akadémiát Zrínyi Miklós Katonai Akadémiává. Az intézmény 1996-ig, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem létrejöttéig működött ezen a néven.
Az 1950-es évek Zrínyi-kultuszához tartozik a Tar István által készített és 1952-ben, a mai Vígszínház előtt felavatott mellszobor, amely egyben az első ilyen alkotás volt a háború óta. A színház súlyos sérüléseket szenvedett el Budapest ostroma alatt, a helyreállítások után pedig 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színháza néven nyitotta meg újra kapuit (eredeti nevét 1961-ben kapta vissza). Az épület előtt ma is látható mellszobrok két, akkoriban kiemelten népszerű katonaköltőt, Zrínyi Miklóst és Petőfi Sándort örökítenek meg. Megjegyzendő, hogy míg Petőfi előtt mind a mai napig igen gyakran láthatunk nemzeti színű zászlót, koszorút vagy virágot, addig ez Zrínyi szobráról kevésbé mondható el.
Zrínyi Miklós a Vígszínház előtt (Tar István alkotása, 1952)
Barba Péter 1956-ban felavatott munkájának ugyancsak érdekes története van. A második világháború keleti frontját és a hadifogságot is megjárt Barba eredetileg festőművész volt és a Honvéd Akadémián dolgozott grafikusként, ahol több festmény mellett egy Zrínyi-mellszobor elkészítésére is megbízást kapott. Eredeti tervei szerint a szobor bronzból készült volna, de végül műkőből került kiöntésre, majd az 1970-es években folytatott restaurálások mellett lefestették, ami „bronzos” külsőt adott neki. Barba mindössze három nappal az avatás előtt értesült annak pontos időpontjáról, így az eredeti alkotás egyes pontjain észrevehető is volt ennek a sietségnek (illetve a segédek tevékenységének) a nyomai. A műkő szobor az időjárás viszontagságai miatt a 70-es évekre megsérült, 2012-ben pedig sor került annak restaurálására és bronzba öntésére (a mester eredeti terveinek megfelelően). A szobor ma is megtalálható eredeti helyén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Zrínyi-parkjában.
Az elkövetkező évtizedekben több Zrínyi-szobrot és emlékművet avattak szerte az országban. Ezek közé tartozik a pécsi Zrínyi Miklós Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolában, 1956-ban (Vándor Béla munkája Gerhard Bouttats 17. századi rézmetszete alapján) átadott mellszobor, illetve Vaton, az 1663-as hadimustra emlékére 1960-ban felállított alkotás (Farkas Tibor munkája). Zalaegerszegen 1972-ben avatták fel Szabolcs Péter alkotását (a Zrínyi Miklós Gimnáziumnál), 1989-ben pedig a Polgármesteri Hivatal előtt kapott helyet egy újabb emlékmű (Tóth Béla alkotása). Utóbbi egy teljes alakos lovasszobor, melyet a művész az ismert 17. századi metszetről mintázott és Zrínyiről nem csak, mint költő-hadvezérről, hanem mint Zala vármegye főispánjáról (mely tisztséget 1645-től haláláig betöltötte) is megemlékezik.
A 80-as években Szigetvár az oszmánok kiűzésének 300. évfordulójára készült, így ennek emlékére 1989-ben avatták fel Makrisz Agamennon munkáját, amely Zrínyi 1651-ben kiadott „Adriai tengernek syrenaia” című munkájának címlapképe alapján készült. A kórház előtti parkban álló szobor a tengerből karddal a kezében előre törő, halfarkas szirént ábrázolja, talapzatán pedig a költő és hadvezér arcképe, valamint a Szigeti veszedelemből vett idézet látható. Ugyancsak 1989-ben, Pécsett ifj. Szlávics László alkotását avatták fel, a Zrínyi nevét viselő Középiskolai Honvéd Kollégiumban. Az intézmény megszűnésével 1998-ban a szobrot Székesfehérvárra szállították és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán helyezték el.
A török kiűzésének 300. évfordulójáról Nagykanizsán is megemlékeztek. 1990-ben, Kanizsa felszabadításának tricentenáriumán avatták fel Rétfalvi Sándor márványból készült Zrínyi-mellszobrát, a költő-hadvezérről elnevezett általános iskola keleti homlokzatán.
Végezetül meg kell említeni Berek Lajos szobrász és mérnökezredes munkáit. Fából faragott Zrínyi-szobrát 2000-ben állították fel, szintén a Zrínyi Miklós Laktanya parkjában, míg bronzból készült alkotását négy évvel később, a Nemzetvédelmi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) A-épületében helyezték el.