menu in

Huba I. hadrend: A Huba I. hadrend a magyar királyi Honvédség mennyiségi és minőségi fejlesztésére kidolgozott tervezet. 1938. október 1-től lépett életbe. A Huba I. fázisa 107 ezer fős béke- és 250 ezer fős hadilétszámú, 3 hadseregre, 7 hadtestre tagozott, 21 gyalog, 2 gépkocsizó, 2 lovas, 1 folyamőr és 1 repülő dandárból, 3 hadosztály erejű határbiztosító erőből, valamint Fővezérség- és hadtest-közvetlen alakulatokból álló haderő kiépítését tűzte ki célul. A Felvidék és Észak-Erdély visszacsatolásával a Huba I. kibővült 2 újabb hadtesttel, 6 gyalogdandárral. Ez növelte a Honvédség létszámát, de csökkentette ütőképességét, mert felfegyverzésük a meglévő alakulatok rovására történt. A magyar királyi Honvédség  mennyiségi fejlesztése 1941-ig megtörtént.

Az 1941. október 1-től meginduló II. fázis a páncélos és légvédelmi erők kiépítésével a minőségi fejlesztést célozta. 1943-ig 2 páncélos, 1 gépkocsizó lövészhadosztály és 1 légvédelmi tüzérdandárból álló légvédelmi hadtest felállításával számolt a gyalogság nehézfegyvereinek és a tüzérség löveg anyagának növelése mellett.

A Huba-hadrend III. fázisában 1943-1945 között a magyarországi Messerschmitt-program keretében kibocsátott vadász és bombázó repülőgépekkel a légierő modernizálását tervezték, a páncélos fegyvernem fejlesztése és a hadsereg tűzerejének növelése mellett. Az 1942-ben hadműveleti területre kivonuló magyar királyi 2. honvéd hadsereg felszerelése zavart okozott a Huba-hadrend 1942-re tervezett ütemének megvalósításában. A honi alakulatoknál csak a kiképzéshez nélkülözhetetlen fegyverzet maradt. Az ipari kapacitást 1942-1943-ban a magyar királyi 2. honvéd hadsereg elveszett fegyverei pótlására kellett fordítani. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg veszteségei a Honvédség újjászervezését is szükségessé tették. 1943. augusztus 10-től a 27 kétezredes könnyű-hadosztály helyett 8 háromezredes gyaloghadosztályt szerveztek. Az új hadrend, amely 1943. október 1-én lépett életbe, további 2 páncélos, 1 lovas, 1 repülő hadosztályt, a Székely határőrséget, 2 hegyi, 3 légvédelmi tüzér és 1 folyamőr dandárt foglalt magába. A hadihadrend gyaloghadosztályonként 1-1 tartalékhadosztállyal számolt. A gépjármű- és harckocsigyártás nehézségei miatt le kellett mondani a gépkocsizó hadosztályról és a tervezett 4 harckocsiezredből 2-ről. Tekintettel a magyar ipar korlátozott teljesítőképességére, a Honvéd Vezérkar felhagyott a Huba-hadrend célkitűzéseinek további erőszakolásáról, s a haderő mélységi tagolású átszervezését határozta el. Az új szervezés 1944-1945-ben lépett volna életbe.

 

Szabolcs-hadrend: 1943-ban kidolgozott rövidtávú hadseregfejlesztési koncepció. A hadi tapasztatok alapján a haderő harcértékét mennyiségi fejlesztés nélkül, a meglevő alakulatok, parancsnokságok összevonásával, a fegyverzet korszerűsítésével, tűzerejének növelésével, megfelelő anyagi tartalékok beállításával és gyorsított gépesítéssel kívánta növelni. Az 1944. május 10-én jóváhagyott hadrend szerint a továbbiakban csak egy hadseregparancsnokság (1.) és négy teljes értékű hadtestparancsnokság (IV., VI., VII., IX.) marad meg. A hadrendi kötelékek számát a Szabolcs-hadrend 9 gyalog (8 „sor” gyalog és a Szent László hadosztály), 2 páncélos-, 1 lovashadosztályban, 2 hegyidandárban, 7 légvédelmi dandárban, a Székely Határvédelmi Erőkben, valamint a Folyamerőkben és 1 repülőhadosztályban határozta meg. A Szabolcs-hadrend a hadiipar korszerű fegyverek gyártására való átállítását irányozta elő. Intézkedett a rendszeresített géppisztolyok és gyalogsági nehézfegyverek számának és minőségének jelentős növeléséről, a tüzérség löveganyagának egységesítéséről és korszerűsítéséről, elrendelte a rohamlövegek és a korszerű Tas harckocsik gyártását, valamint azt, hogy a Honvéd Légierőt a Messerschmitt-programból kikerülő Messerschmitt Bf 109 vadász és Messerschmitt Me 210Ca-1 többfeladatú repülőgépekkel szereljék fel. Szorgalmazta a magyar királyi Honvédség  gépkocsiállományának növelését. A Szabolcs-hadrend intézkedései az 1944. évi hadiesemények következtében nem valósulhattak meg.

Fotó: Magyar 7,5 cm-es páncéltörő ágyú vontatása. 1944. Magyarország

Fotó: Magyar huszárjárőr tájékozódik az Alföldön 1944 őszén

Fotó: Magyar légvédelmi gépágyú földi célokra beállítva az alföldi páncéloscsata idején

Parancsnokság Parancsnok helyettes Parancsnok Tudományos helyettes Parancsnoki Titkárság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás Üzemeltető Osztály Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Monitoring Osztály Gazdasági Igazgatóság Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály