A korábbi külföldi (elsősorban amerikai és francia) háborús tapasztalatok alapján a Szovjetunióban az 1960-as években született döntés harci helikopter rendszeresítéséről. A tervezés feladatát a Mil tervezőiroda kapta meg, amelynek eredményeként 1969-re megszületett egy csapatszállításra és harcászati feladatok ellátására egyaránt alkalmas típus, a Mi-24, amely a „Hind” NATO-kódnevet kapta.
A Mi-24 alapját a Mi-8 szállítóhelikopter adja, amelynek egyes paramétereit megváltoztatták, páncélozott pilótakabint és segédszárnyakat kapott – utóbbi nem csak fegyverzet felfüggesztését biztosította, de a repülési tulajdonságok javítását is szolgálta. Sorozatgyártása 1972-től indult meg. A robosztus törzs 10 fős raj szállítására vált alkalmassá, rotorját két gázturbina hajtotta meg, segédszárnyain hat felfüggesztési pontot alakítottak ki, az orrba pedig nagy tűzerejű gépágyú került. Különböző típusaiból (Mi-24A, -D, -V, -P, -VP) összesen több mint 5000 db készült. Világszerte több mint 50 országban rendszeresítették, harci alkalmazására a legnagyobb mértékben a Szovjetunió afganisztáni háborújában került sor, de világszerte számos harmadik világbeli helyi konfliktusban jutott és jut szerephez még napjainkban is. Az afganisztáni szovjet tapasztalatok a típus számos hibájára rámutattak, elsősorban az infravörös önirányítású légvédelmi rakétákkal, valamint a légvédelmi gépágyúkkal szembeni fokozott sebezhetőségére.
A Magyar Honvédség 1978-ban kapta meg az első példányokat, a típus mind a mai napig hadrendben áll a Magyar Légierőnél. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményébe több, hadrendből kivont Mi-24 is tartozik, így például a különleges festést kapott Csőrike, Csőrike II. és Csodaszarvas (avagy NATO-kódneve után Szarvastehén) nevet viselő, korábban a Magyar Légierő által jeles alkalmakkor, vagy légi bemutatókon röptetett vagy kiállított példányok.
Műszaki adatok:
Törzs hossza: 17,50 m
Rotorátmérő: 17,30 m
Max. felszállósúly: 12 000 kg
Hajtómű: 2 x 1600 kW-os (2200 Le) Izotov TV3-117A, tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbinás hajtómű és egy AI-9 segédhajtómű (indító hajtómű)
Legnagyobb sebesség: 335 km/h
Hatótáv: 450 km
Csúcsmagasság: 4500 m
Személyzet: 2 fő + 10 szállítható utas
Fegyverzet (változattól függően):
– 1 x JakB-12,7 négycsövű, 12,7 mm-es Gatling-rendszerű nehézgéppuska / 1 x GS-30-2K 30 mm gépágyú / 1 x GS–23L ikercsövű 23 mm gépágyú
– irányított rakéták: 4 x Falanga / 4 v 8 x Sturm / 16 x Ataka páncéltörő rakéták
– nemirányított rakéták: 57 mm vagy 80 mm rakétakonténer / 2 x Sz-24 rakéta
– 2 x 100 kg/2 x 250 kg/1x 500 kg nemirányított bombák