menu in

A branyiszkói ütközet (1849. február 5.)

Görgei csapatai a főváros feladása után a haditervnek megfelelően megindultak Lipótvár felé. Mivel attól lehetett tartani, hogy az előtte álló és az őt üldöző császári csapatok gyűrűjébe kerül, január közepén északra, a bányavárosokba vonult, majd több kisebb vesztes ütközet után a Szepességen át megindult a Felső-Tisza felé. Görgei felvidéki hadjáratának következtében Windisch-Grätz nem mert elmozdulni Budapestről, s az így nyert két hét elegendő volt ahhoz, hogy megszilárduljon a magyar védelem.

Görgei csapatai Besztercebánya kiürítése után átkelnek a Sturec-hegyen. A kép középpontjában Görgei látható. Keiss Károly festménye

 

A Lőcsére érkező Görgei előtt két lehetőség állott. Vagy a Branyiszkón áttörve közelíti meg Kassát, vagy pedig a Hernád völgyében vonul Kassa ellen. Görgei ez utóbbit választotta. Az északi kerülővel elvághatta a Kassa környékén lévő Franz Schlik altábornagy útját Galíciába. Emellett úgy gondolta, csapatainak is jót tenne egy győztes ütközet. Az Eperjesre és Kassára vezető Branyiszkói-hágó elfoglalását az angol Guyon Richárd ezredesre bízta.

A hágó természeti adottságainál fogva kiválóan alkalmas volt a védelemre. Tizenhárom kanyarulata, a rajta lévő útszorosok, a meredek terep egyaránt a védőknek kedveztek, akik igyekeztek barikádokkal megerősíteni az amúgy is természetes erődítményként szolgáló hágót.

Guyon megszemlélte a hágót, s angolul csak annyit mondott: "Az ördög vigyen el, ha át nem megyek rajta". Ezt követően előre megírta hadijelentését a hágó bevételéről, s csak a halottak és sebesültek számát hagyta üresen. Kb. 3800 embere volt, a Franz Deym vezérőrnagy vezette cs. kir. dandárnak kb. feleennyi. Deym csapatai azonban harcedzett, sikerhez szokott csapatok voltak, Guyonnak pedig volt egy, alig kéthetes, többnyire felvidéki szlovákokból álló zászlóalja is.

Fotó: Guyon Richárd atillája

 

Deym annak érdekében, hogy ne keríthessék be, igyekezett a hágó melletti mellékutakat, erdei ösvényeket és szurdokokat is megszállni. A megszállás nem sikerült tökéletesen, azonban azzal a nem kívánt eredménnyel járt, hogy Deymnek a hágó védelmére alig maradt csapata.

Guyon csapatai egy részével, köztük a szegediekből álló 33. honvédzászlóaljjal szemből támadott, s előtte sajátos németséggel a következő szónoklatot intézte hozzájuk: "Vorwärts dupla lénung, rückwärts kartács schiessen". Ami magyarul kb. annyit tesz: "Ha előre mentek, dupla zsoldot kaptok, ha hátráltok, kartáccsal belétek lövetek". Az első roham kudarca után be is váltotta fogadalmát, majd maga állt a katonák élére.

Segítségére volt Erdősi Imre piarista szerzetes is, aki szlovákul lelkesítette a friss zászlóalj katonáit. Amikor a roham mégis elakadt, Erdősi atya a nála lévő méteres keresztet előrehajította a hóba, s szlovákul így szólt a katonákhoz: "Otthagynátok az Úristent ezeknek a pogányoknak?" Ez aztán mindig elég volt ahhoz, hogy a derék atyafiak visszaforduljanak.

A sikerből a hadosztály mellé kirendelt Nádor-huszárok is kivették a részüket. Parancsnokuk, Emil Üchtritz báró, miután belátta, hogy a lovasság a meredek hágón felfelé semmire sem használható, ezért huszárait hátrahagyva, s maga mellé véve az osztálytrombitást, valamint három század honvédet, egy szűk mellékösvényen megindult a hegyen fölfelé, s közben tízpercenként egy rohamjelet trombitáltatott a kornétással. A védők csak azt hallották, hogy valahonnan az oldalukból is csapatok közelednek. Ez is arra indította Deym vezérőrnagyot, hogy ne erőltesse tovább a szoros védelmét. Annál is inkább, mert Guyon utasítására a csapatok egy része valóban hegynek fölfelé, az utakat megkerülve indult meg, s Deym attól tarthatott, hogy egész erejét elveszíti, ha nem siet a visszavonulással. Közben az ellenség oldalában megjelentek a bekerítő csapatok, s Deym Eperjes felé vonult vissza.

A feldunai hadtest támadottból támadóvá vált. Február 6-án Görgei már Eperjesen volt, 10-én pedig elérte Kassát, amit Schlik előző nap ürített ki.

Fotó: A 33. honvédzászlóalj kitüntető zászlószalagja (Görgei Artúrtól kapták katonái a branyiszkói ütközetben tanúsított helytállásukért.)

Parancsnokság Jogi és Igazgatási Osztály Törzsosztály Személyügyi Iroda Hadtörténeti Múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Részleg Hadirégészeti Részleg Kiállítás Üzemeltető Részleg Hadtörténeti Kutató Intézet Hadtörténeti Kutató Osztály Szerkesztőség Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Hadtörténeti Térképtár Hadtörténeti Könyvtár Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külföldi Hadisírgondozó Osztály Kutató és Ügyfélszolgálati Osztály Üzemeltetési Részleg Gazdasági Igazgatóság Logisztikai Osztály Pénzügyi Részleg Központi Irattár Nyilvántartó Osztály Irattári Osztály Igazolási és Ügyfélszolgálati Osztály