Az Állami Országos Fegyvergyár
Magyarországon 1848 előtt nem folyt fegyvergyártás. Így a magyar kormány egyik fontos feladata volt ennek beindítása is. Batthyány miniszterelnök április 29-én kötött szerződést a Pesti Gép- és Vasöntőgyári Társasággal, amelynek értelmében a kormány kamatmentes kölcsönt nyújt a gyárnak, és megrendel 100.000 darab szuronyos fegyvert. Cserébe a társaság vállalta, hogy november 15-től naponta 500 fegyvert fog előállítani. A gyár szeptember végéig csak régi fegyverek javításával és átalakításával foglalkozott, s a későbbiekben is a fegyvertárak készleteinek felhasználásával gyártott puskákat. November 14-én Kossuth intézkedett a gyár államosításáról. Ezt követően "Állami Országos Fegyvergyár" néven működött. A gyár mellett 1848 őszétől mintegy 20, 1849 tavaszán kb. 40 kisebb-nagyobb üzem foglalkozott fegyver- és alkatrészgyártással. Ezek főleg az ország hagyományos iparvidékein helyezkedtek el, de 1848 őszétől kialakulóban volt egy székelyföldi fegyver- és lőszergyártási bázis is. 1849. január elején a Fegyvergyárat Nagyváradra telepítették át, s 1849. július-augusztusáig itt működött.
A fegyverzet biztosításának további forrását a külföldi vásárlások jelentették. Sztankó Soma főhadnagy közel 25000 korszerű puskát vásárolt és küldött haza 1848 októberéig. A fegyvergyártáshoz szükséges gépek egy részét is külföldről csempészték be az országba 1848-49 telén.
